Mikrotápanyag-Hiány A Diétában – A 3 Leggyakoribb Hiba, Amit Rengetegen Elkövetnek
- Békés Balázs
- nov. 9.
- 2 perc olvasás
Sokan úgy gondolják, hogy egy jól felépített diéta automatikusan fedezi a szervezet minden szükségletét. Pedig a makrotápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) beállítása csak az egyik fele a képletnek – a mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek) hiánya csendben, lassan és alattomosan jelentkezik.
Fáradékonyság, koncentráció-zavar, hajhullás és ingerlékenység – ezek mind intő jelek lehetnek, hogy az étrendből hiányzik valami apró, de létfontosságú elem.
Ma bemutatjuk, melyik három hibát követik el leggyakrabban a diétázók, és hogyan lehet elkerülni őket.
1. Túl szigorú kalóriadeficit → vitamin- és ásványianyag-hiány
A „minél kevesebb kalória, annál gyorsabb fogyás” gondolkodás nagyon gyakori, viszont annál veszélyesebb. Ha túlságosan lecsökkented az energiabevitelt, könnyen kizárhatod azokat az ételeket is, amelyek a mikrotápanyagok fő forrásai – például a vasban, magnéziumban, vagy B-vitaminban gazdag alapanyagokat.
Tipp: Ahelyett, hogy drasztikusan csökkentenéd az étkezéseidet, törekedj inkább a minőségi tápanyagbevitelre. Egy kiegyensúlyozott, rostban gazdag reggeli, például a könnyen hordozható, 30 grammos Bonabo Choco Balls Gabonapehely segíthet fenntartani az energiaszintet anélkül, hogy túl sok kalóriát fogyasztanál el.
2. A „csak fehérje” diéták mikrotápanyag-szegénysége
Sok diétázó elköveti azt a hibát, hogy a fehérjére épít, miközben háttérbe szorítja a zöldségeket, gyümölcsöket és magvakat.
A probléma? Ezek az élelmiszerek tartalmazzák azokat a vitaminokat és nyomelemeket, amelyek segítik a fehérje hasznosulását.
A hosszú távú fehérjealapú diéták D-vitamin-, cink- és kalciumhiányt is okozhatnak.
Ilyenkor a szervezet lelassítja az anyagcserét, a teljesítmény csökken, és hiába a fegyelem, sajnos nem jön a várt eredmény.
3. A mikrotápanyagok szintetikus kiegészítőkkel való pótlása
Ha valamilyen tápanyag hiányzik, sokan azonnal multivitaminokhoz, vagy étrendkiegészítő- porokhoz nyúlnak. Bár hasznosak lehetnek, a probléma az, hogy a szervezet sokszor nem képes a "laborban előállított" táplálékot hatékonyan hasznosítani. Ráadásul a túlzott tablettaszedés akár egyensúly-felborulást is okozhat (például a cink-réz arányban).
A természetes, élelmiszer-alapú mikrotápanyagok viszont jobban felszívódnak, és kevésbé terhelik az emésztést. Érdemes kipróbálni a természetesen készült First Energy Vitamin Gum rágót, amely finom Bubble Mint íze mellett fedezi a napi D-vitamin bevitel több, mint 66%-át.
Összegzés
A mikrotápanyag-hiány ritkán látványos, de alattomosan rontja a közérzetet, a koncentrációt és az anyagcserét. A megoldás nem a drága étrend-kiegészítőkben, hanem az élelmiszer-alapú pótlásban rejlik.
Gyakori Kérdések - Mikrotápanyag-hiány a diétában
1. Mi az a mikrotápanyag, és miben különbözik a makrotápanyagtól?
A mikrotápanyagok a szervezet működéséhez szükséges vitaminok, ásványi anyagok és egyéb nyomelemek. Míg a makrotápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) energiát adnak, a mikrotápanyagok az anyagcserét, hormonműködést és immunrendszert támogatják.
2. Honnan tudom, hogy mikrotápanyag-hiányom van?
A tünetek sokszor enyhék: fáradékonyság, ingerlékenység, gyakori megfázás, hajhullás vagy koncentrációs nehézség. Tartós diéta, vagy egyoldalú étrend esetén érdemes vérképet készíttetni, hogy pontos képet kapj a szervezeted állapotáról.
3. Lehet természetes úton pótolni a mikrotápanyagokat étrend-kiegészítők nélkül?
Igen, kiegyensúlyozott étrenddel teljes mértékben lehetséges. A friss zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák és növényi alapú fehérjeforrások természetes arányban tartalmazzák a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
4. Milyen étrendeknél a leggyakoribb a mikrotápanyag-hiány?
A nagyon alacsony kalóriás, extrém fehérjealapú, vagy egyoldalú diéták esetében. Ezek gyakran kizárják azokat az élelmiszereket, amelyek a mikrotápanyagok fő forrásai, ezért ilyen étrendnél fokozottan figyelni kell a változatosságra és a friss alapanyagokra.

Felhasznált Források: European Food Safety Authority, World Health Organization, National Institutes of Health, British Nutrition Foundation, PubMed Central




Hozzászólások